Helyesírás
Nyelvi szolgáltatóként az idegen nyelvek használata és közvetítése szerves része mindennapi életünknek, legfontosabb eszközünk azonban kétségkívül mindezek alapja, a saját anyanyelvünk.
A kommunikáció felgyorsulásának köszönhetően egyre inkább elharapózik a pongyola, kevésbé igényes nyelvhasználat, továbbá mindannyiunknak lehetnek rossz beidegződései, amelyek írásos megnyilvánulásainkban is tetten érhetők. Ezek kiszűrése és elkerülése érdekében irodán belül indítottunk egy helyesírási továbbképzést, amelynek során érintettük a leggyakrabban előforduló buktatókat és a legtöbb bizonytalanságot okozó kérdéseket.
Az eredeti kezdeményezés azóta önálló projektté nőtte ki magát, és megfogalmazódott bennünk az igény, hogy anyagainkat céges partnereinkkel, tanár és fordító kollégáinkkal, hallgatóinkkal, illetve a honlapunkra látogató érdeklődőkkel is megosszuk. A tartalmat folyamatosan bővítjük, bízva abban, hogy mindenki talál kedvére való témát, amelyben úgy gondolja, érdemes elmélyülnie.
Az e-mailezés mára az üzleti kommunikáció elengedhetetlen részévé vált. Bár az elektronikus üzenetváltás formai és sok esetben tartalmi szempontból is megengedőbb és „lazább” a papíralapú hivatalos levelezésnél, mégis vannak olyan alapkövetelményei, amelyekre érdemes odafigyelni. Nem mindegy, milyen képet közvetítünk magunkról és az általunk képviselt cégről – egy nem megfelelő megszólítás, egy véletlenül továbbított belső üzenet, a helyesírási szabályok elhanyagolása akaratlanul is befolyásolja mások rólunk alkotott véleményét. Némi odafigyeléssel és a fenti linken található útmutatók áttekintésével sok kellemetlenséget megelőzhetünk, és pozitív irányban befolyásolhatjuk mind a magunk, mind pedig munkahelyünk megítélését.
Az e-mailezés etikettje után sorozatunk következő a részében a helyes dátumformákról nyújtunk részletesebb áttekintést. Habár ezeket akár levelek vagy szerződések keltezésekor, akár határidők megadásakor nap mint nap látjuk és alkalmazzuk, a gyakorlat azt mutatja, hogy sokan még sincsenek tisztában a megfelelő használatukkal. Ha számmal írjuk a dátumot, kell-e szóközt tennünk az év, a hónap és a nap közé? Melyik forma a helyes: 1-én vagy 1-jén, esetleg mindkettő? A napok és hónapok nevét nagy- vagy kisbetűvel írjuk a magyarban? A főbb tudnivalók mellett számos ilyen apróságot is tisztázhatunk a lecke segítségével.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Még gyakorlott nyelvi szakemberekkel is megesik, hogy időnként elbizonytalanodnak az írásjelek, különösen a vesszők használatával kapcsolatban. Ráadásul, ha belelapozunk A magyar helyesírás szabályainak idevágó fejezetébe, hamar rájöhetünk, hogy az iskolában belénk sulykolt, örök érvényűnek hitt szabályok némelyike (pl.: „a hogy elé mindig kell vessző”) valójában egyáltalán nem állja meg a helyét. Aki mégis úgy gondolja, hogy a megfelelő vesszőhasználat hangsúlyozása pusztán szőrszálhasogatás, annak szeretnénk a figyelmébe ajánlani a következő példákat:
Nem Béla vagyok! / Nem, Béla vagyok!
Ne hagyd abba! / Ne, hagyd abba!
Világosan érezhető a különbség, igaz? Sorozatunknak ebben a részben átfogóan ismertetjük a vesszők alkalmazásának főbb szabályait, továbbá azokat a kérdéseket, amelyek alaposabb odafigyelést igényelnek.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Az idegen szavak toldalékolása
Üzleti környezetben a legtöbben rendelkeznek valamilyen szintű idegennyelv-ismerettel, és az alapvető idegen tulajdonnevek és kifejezések leírása valószínűleg nem okoz számukra problémát. Igen ám, de mi történik akkor, ha magyar szövegkörnyezetben fordul elő egy-egy idegen szó, és azt netalántán toldalékolnunk kell? Használjunk-e kötőjelet vagy sem? Mitől függ, hogy az -i képzővel ellátott tulajdonneveket kisbetűvel vagy nagybetűvel írjuk-e? Hogy működik a teljes hasonulás a magyar írásrendszerben szokatlan betűkombinációkra végződő szavaknál (pl.: Shakespeare, Peugeot, guillotine)? Aktuális összefoglalónk ezek mellett számos hasonló kérdés tisztázásában is segít.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Amikor valamilyen online felületen megosztjuk a gondolatainkat posztok vagy hozzászólások formájában, vagy éppen SMS-t írunk valakinek, előfordulhat, hogy a beírt szöveg mennyiségét illetően szem előtt kell tartanunk valamilyen korlátozást. Ilyenkor annak érdekében, hogy minél több információt közölhessünk, gyakran alkalmazunk rövidítéseket. A chatelés, vagyis az írásbeli csevegés – sokszor az angolból átvett – rövidítései pedig szinte külön nyelvet teremtettek az online kommunikációban. A szavak tömörítése, „lefaragása” természetesen régóta létező jelenség, gondoljunk csak a címekre (u., fsz., em.), a hónapok nevére (jan., dec.) vagy a mértékegységekre (km, dl, kg). Ezúttal a „klasszikus” rövidítésekre vonatkozó szabályokat, a következő alkalommal pedig a mozaikszókkal kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Eötvös Loránd Tudományegyetem vagy ELTE? Országos Takarékpénztár vagy OTP? United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization vagy UNESCO? Ha választanunk kellene, hogy melyik alakot használjuk szívesebben, a legtöbben valószínűleg a kezdőbetűkből létrejött rövidebb változatra szavaznának. Beszéd közben gördülékenyen alkalmazzuk a mozaikszókat, írásban viszont előbb-utóbb szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy hogyan kapcsolhatunk hozzájuk ragokat vagy összetételi tagokat, és ha a sor végére kerülnek, hogyan választhatjuk el őket. Akárcsak a rövidítéseknél, a mozaikszók esetében is felmerülhet a probléma, hogy kis- vagy nagybetűvel írandók-e – az általános forgalmi adót helyettesítő mozaikszónak például legalább három különböző írásmódja is elterjedt (áfa, Áfa, ÁFA), ezek közül azonban nem mindegyik helyes. Összefoglalónkban, amelynek középpontjában ezúttal a mozaikszók állnak, igyekszünk eloszlatni a fenti kérdésekkel kapcsolatos bizonytalanságokat.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Az egybeírás és a különírás – 1. rész
Helyesírásunkban a legnagyobb bizonytalanságot és a legtöbb hibázási lehetőséget alighanem az egybeírás és a különírás kérdésköre rejti magában. Más területekkel ellentétben itt gyakran találkozhatunk ingadozásokkal, illetve többféleképpen is megítélhető esetekkel. Négyrészesre tervezett összefoglalónkban sorra vesszük a témához kapcsolódó legfontosabb kérdéseket; elsőként az összetett szavak képzésének lehetséges módjait és a szóismétlések írását tárgyaljuk bővebben.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Az egybeírás és a különírás – 2. rész (A valódi mellérendelő összetételek és az ikerszók írása)
Mind a valódi mellérendelő összetételek, mind az ikerszók között előfordulhatnak olyan ingadozó esetek, amikor az összetételek írásmódja bizonyos tényezőktől függően változhat. Melyek ezek a tényezők, és min múlik, hogy mikor írjuk kötőjellel, illetve egybe a kétféleképpen is összekapcsolható szavakat? A vonatkozó szabályok áttekintésével és tudatosításával segíteni szeretnénk abban, hogy kétségek felmerülése esetén mindenki a megfelelő megoldást választhassa.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Az egybeírás és a különírás – 3. rész (Az alárendelő összetételek és az igekötős igék írása)
A mellérendelő szóösszetételek után ezúttal az alárendelő szókapcsolatok és összetételek helyesírását vizsgáljuk meg tüzetesebben, kitérve azokra az esetekre is, amelyeknél a jelentésbeli különbség miatt bizonyos helyzetekben egybe-, máskor viszont különírjuk az adott szókapcsolat tagjait.
Az online írásbeli kommunikáció térhódításával párhuzamosan megfigyelhető, hogy egyre szélesebb körben terjed az igekötők különírása, holott ez sokszor egyáltalán nem a megfelelő megoldás. Aktuális összefoglalóban olvasóink betekintést nyerhetnek az igekötők helyes kapcsolásának szabályszerűségeibe is.Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Az egybeírás és a különírás – 4. rész (A többszörös összetételek írása és a mozgószabályok)
Az előző három alkalommal a szóösszetételek több különböző típusát is megvizsgáltuk, azonban a többszörösen összetett szavakról eddig még nem volt szó. Ezúttal megismerkedhetünk a bonyolultabb alakulatokból álló összetételek helyesírásával, a szótagszámlálással kapcsolatos tudnivalókkal és a mozgószabályokkal.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Ezúttal helyesírásunk egyik kevésbé szabályozott területére, a márkanevek világába kalauzoljuk olvasóinkat. Márkanevekkel az élet minden területén találkozunk, hiszen a cégek neve sok esetben márkát is képvisel, viszont ha arra kerül a sor, hogy leírjuk és toldalékoljuk őket, felmerülő kérdéseinkre sokszor még a helyesírási szabálygyűjteményekben és szótárakban sem találunk választ. A megfelelő írásmóddal kapcsolatos tudnivalókat és ajánlásokat aktuális áttekintésünkben foglaltuk össze.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
A szóközök írása sok hibalehetőséget rejt magában. A helytelen használat részben figyelmetlenségből vagy elgépelésből adódik, viszont arra is gyakran látunk példát, hogy valaki következetesen rosszul használja a szóközöket, különösen írásjelek előtt vagy után. Legújabb áttekintésünkben segítséget kívánunk nyújtani abban, hogy mindenki a megfelelő helyeken alkalmazza a szövegek tagolásának alapvető egységeit.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Manapság egyre ritkábban kerülünk olyan helyzetbe, hogy kézzel kelljen számokat lejegyeznünk. Néhány évtizeddel ezelőtt még mindenki számára természetes volt a csekkek és más postai nyomtatványok használata és kézi kitöltése, amikor bizony oda kellett figyelnünk a számok helyesírásra, valamint megfelelő tagolására. Ma már leginkább Excel-táblázatokban vagy online platformokon találkozunk számjegyekkel, és korántsem minden esetben a magyar nyelv sajátosságainak megfelelő írásmódban vagy elrendezésben, ezért a rossz beidegződések hatására az iskolában tanult ismereteink megkophatnak, átalakulhatnak, felülírva a jót rosszra. Ha viszont olyan szövegekkel dolgozunk – például fordításkor –, amelyekben a számok kiemelt szerepet kapnak, fontos tisztában lennünk a rájuk vonatkozó pontos szabályokkal. Legújabb összefoglalónkban ezekről nyújtunk áttekintést az érdeklődőknek.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Szakdolgozatok, tudományos cikkek vagy akár prezentációk írásakor gyakran idézzük más szerzők témához kapcsolódó műveit. Azt, hogy az adott gondolat valaki mástól származik, meg kell jelölnünk, máskülönben plágiumot követünk el. Nem elég azonban pusztán a szerzőt és a forrást feltüntetnünk, hanem az is fontos, hogy tisztában legyünk az idézés helyesírási szabályaival. Aktuális összefoglalónkban nem érintjük az idézés jogi vonatkozásait, és a helyes forrásmegjelölés mikéntjére sem térünk ki, hanem elsősorban a helyesírással összefüggő tudnivalókat, ezen belül is az írásjelek, valamint a kis- és nagybetűk használatát tekintjük át.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Ha nyomtatott vagy kézzel írott szövegben egy szó nem fér ki a sor végén, megszakítjuk, és egy részét átvisszük a következő sorba, azaz elválasztjuk. Az elválasztásnál sok szempontot kell figyelembe vennünk: egyszerű vagy összetett szót szakítunk-e meg, a szótagok milyen mássalhangzókat tartalmaznak (egyszerű, kettőzött, egy- vagy többjegyű stb.), és ezeket szét kell-e választanunk vagy sem. Legújabb helyesírási összefoglalónkban ezekbe a szabályokba nyújtunk betekintést.
Összefoglalónk elolvasása előtt szeretné felmérni tudását? A témához kapcsolódó kvízünk kitöltéséhez kattintson IDE!
Folyamatosan bővülő tartalom.