A rövidítések
1. Bevezetés
Közszavakat és tulajdonneveket egyaránt gyakran használunk rövidített formában ahelyett, hogy kiírnánk a teljes alakjukat.
A rövidítések
– csak írásban jelennek meg;
– kiejtve a teljes alakjukat használjuk, pl.: km [kilométer], u. [utca], Bp. [Budapest].
2. A rövidítések helyesírása
A mindennapok során leggyakrabban a következő rövidítéseket használjuk:
- hónapok neve (jan., febr., márc., ápr. stb.)
- napok neve (csüt., vas.)
- gazdasági társaságok típusai (kft., zrt., nyrt., bt.)
Figyelem! Ezek végére mindig pontot teszünk, akár önmagukban álló köznevek (pl.: kft.), akár egy intézménynév (cégnév) részei (pl.: Olyannincs Kft.). Köznévként kisbetűvel, cégnevekben pedig nagy kezdőbetűvel írjuk őket.
- égtájak (DK, DNy, ÉK)
- mértékegységek (cm, m2, dl, V)
- idővel kapcsolatos kifejezések (de., du., i. e., i. sz., Kr. e., Kr. u.)
- pénzegységek (Ft, HUF, EUR, USD)
- városnevek (Bp., Szfv.)
- egyéb gyakori rövidítések (id., c., u., fsz., em., ifj., özv., vmi, vki, pl. stb.)
Bizonyos rövidítéseknek csak a végére teszünk pontot, míg másoknál az egyes tagok közé is, attól függően, hogy egyszerű vagy összetett szavakból, illetve különírt szavakból álló szókapcsolatokból jöttek-e létre.
2.1. Csak a rövidítés végén van pont
- Egyszerű és összetett szavak esetén, ha több betűből álló rövidítésük egységes csoportot alkot.
- Pl.: ált. (általános), gk. (gépkocsi), Szfv. (Székesfehérvár).
2.2. A rövidítés tagjai között is van pont
- A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi tagból áll, mint ahány szóból a szókapcsolat.
- A tagokat ponttal különítjük el egymástól.
- Pl.: i. sz. (időszámításunk szerint), Kr. e. (Krisztus előtt), s. k. (saját kezűleg).
Figyelem! Vannak esetek, amikor a különírt szavak elemei egybeírandók a rövidítés során, pl.: stb. (s a többi), vö. (vesd össze).
2.3. Sem a rövidítés végére, sem a tagjai közé nem teszünk pontot
2.3.1. Mértékegységek
– Nevük, illetve jelük egy részét az SI-mértékrendszer határozza meg.
– A mértékegységek elnevezése:
az alapegység többszörösét / törtrészét kifejező előtag + az alapegység neve
– Az alapegység és az előtag
- 1 vagy több betűből áll
- lehet kis- és nagybetű, görög vagy más különleges betű
- a mértékegységek jele után nem teszünk pontot
- az elő/utótag és az alapegység neve között nincs szóköz / írásjel
- Latin betűvel jelölt mértékegységnevek: cm (centiméter v. centi), m (méter), kg (kilogramm v. kiló), min (perc), GHz (gigahertz), kB (kilobyte), MB (megabyte)
- Részben görög betűvel jelölt mértékegységnevek: μm (mikrométer), kΩ (kiloohm)
- Különleges jelet tartalmazó mértékegységnevek pl.: °C (Celsius-fok), 47° 13′ 5″ (47 fok 13 perc 5 másodperc).
- A mértékegységek és az általuk jelölt szám közé szóközt teszünk, pl.: 100 km, 1 kg, 10 kWh
- Kivétel: a fok jele a geometriában, pl.: 45°, 90°
2.3.2. Pénzegységek
– Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a mértékegységekre.
– Általában az idegen pénzegységeknek is a magyar nevét használjuk, pl.: euró, font, dollár.
– Jelölésük írásban:
- Valamilyen különleges jel, pl.: $ (dollár), ₤ (angol font), € (euró).
- A pénzegységek szabványban előírt hárombetűs rövidítése (valutakód), pl.: HUF (magyar forint), USD (USA-dollár), EUR (euró), GBP (angol font).
2.3.3. Égtájak
Pl.: D (dél), ÉK (északkelet), DNy (délnyugat).
2.3.4. A gépkocsik országjelzése
Pl.: H (Magyarország), SK (Szlovákia), RO (Románia) stb.
2.3.5. A vegyjelek
Pl.: S (kén), Cl (klór), H (hidrogén), Zn (cink) stb.
2.3.6. A fizikai mennyiségek jele
Pl.: a (gyorsulás), v (sebesség), m (tömeg), t (idő) stb.
2.3.7. A matematikai jelölések
Pl.: log (logaritmus), sin (szinusz) stb.
2.3.8. Rövidítések, amelyek vége teljes összetételi tag
Pl.: uő (ugyanő), Bföldvár (Balatonföldvár), Bpest (Budapest), Szfvár (Székesfehérvár) stb.
2.3.9. Szótárakban, lexikonokban gyakran előforduló rövidítések
A szótárakban, lexikonokban stb. nagy tömegben előforduló, alapesetben ponttal írt rövidítések, pl.: nm (névmás), rég (régies forma), ol (olasz) stb.
2.4. Kisbetű vagy nagybetű?
- Az eredeti forma kis és nagy kezdőbetűit általában a rövidítésekben is megtartjuk, pl.: c. (című), Mo. (Magyarország), kb. (körülbelül).
- Kivételek előfordulhatnak, pl.: Ft (forint), ÉNy (északnyugat).
- Mondatkezdés: Ha a mondat első helyén áll, az egyébként kisbetűs rövidítést is nagy kezdőbetűvel írjuk, pl.: Csüt. reggel indulunk. Kb. húszan álltak a sorban.
- A speciális formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni, pl.: ALAPTERÜLET: 120 m2, A TERMÉK ÁRA: 650 Ft.
2.5. A rövidítések toldalékolása
- Kötőjellel, olyan alakban, mint ahogyan a kiejtett formához kapcsolódnának, pl.: u.-ban (utcában), Ft-ot, Ft-tal (forintot, forinttal), ÉK-en (északkeleten), K-mal (káliummal), m²-es (négyzetméteres), °C-on (Celsius-fokon).
- Ha szóösszetételben szerepelnek, az elő- és utótagot akkor is kötőjellel kapcsoljuk, pl.: mm-beosztás, fszla.-kivonat.
A következő alkalommal a rövidített formák egy másik típusát, a mozaikszókat fogjuk részlesebben áttekinteni. A rövidítések helyesírásával kapcsolatos összefoglalást is a mozaikszókról szóló rész tartalmazza majd.
TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE!
Készítette:
Szendi Ágnes
fordítási projektvezető
(2020)
Együtt az üzleti sikerekért!
Click here to add your own text