Az egybeírás és a különírás – 2. rész
A valódi mellérendelő összetételek és az ikerszók írása
1. Bevezetés
Az egyenrangú tagokból álló, azaz mellérendelő szókapcsolatok/összetételek tagjainak írásmódja attól függ, hogy az alkotóelemek milyen szoros kapcsolatban állnak egymással. Ennek alapján írhatjuk őket
- vesszővel elválasztva,
- kötőjellel vagy
- egybe.
Az ikerszók helyesírása a mellérendelő összetételekre vonatkozó szabályokat követi.
2. A valódi mellérendelő összetételek írása
2.1. Mellérendelő szókapcsolatok vesszővel elválasztva
Ha a mondatrészek csak alkalmilag kerülnek egymás mellé, vesszővel választjuk el őket egymástól, pl.:
- apja, anyja (eljött);
- fűrészelt, gyalult (egész nap);
- tejet, vajat, kenyeret (vásárolt).
2.2. Mellérendelő szókapcsolatok kötőjellel
2.2.1. Ha a mellérendelt tagok együtt mást jelentenek, mint külön-külön, de mindkét tag felveszi a toldalékokat, laza az összetétel, pl.:
- süt-főz / sütni-főzni, sütött-főzött;
- ég-föld / eget-földet, égen-földön;
- ide-oda / idébb-odább.
2.2.2. Az egyformán toldalékolt mellérendelő összetételek elemeit – akkor is, ha a toldalék nélküli formájuk nem él összetételként – kötőjellel írjuk, pl.:
- apraja-nagyja / apraját-nagyját (DE: nincs apró- nagy összetétel);
- keze-lába / kézzel-lábbal (DE: nincs kéz-láb összetétel);
- orrán-száján (DE: nincs orr-száj összetétel stb.).
2.2.3. Ha két, azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét akarjuk érzékeltetni, kötőjelet használunk, pl.:
- kínos-fájdalmas (búcsú);
- gazdasági-társadalmi (változások);
- kérő-esdeklő (szavakkal).
Figyelem! Ezzel a lehetőséggel ne éljünk vissza! Csak rokon vagy ellentétes értelmű tagokat, és max. két szót írjunk kötőjelesen, pl.: nyelvi-stilisztikai (elemzés) → DE: nyelvi, stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok), NEM nyelvi-stilisztikai-helyesírási → mivel 3 tagból áll, ezért az alkotóelemeket vesszővel választjuk el egymástól.
2.2.4. Számos mellérendelő kapcsolat nem vagy csak kivételesen (akkor is csak az utótagon) látható el toldalékkal → kötőjellel írjuk, amely az esetleges toldalékoláskor is megmarad, pl.:
- édes-bús / édes-búsan;
- szoba-konyha / szoba-konyhás (lakás);
- piros-fehér-zöld / piros-fehér-zöldet.
2.3. Mellérendelő szókapcsolatok egybeírva
A már teljesen összeforrott, csak a második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk, pl.:
- rúgkapál / rúgkapálva /rúgkapáló;
- búbánat / búbánata / búbánatos;
- hadsereg / hadseregben.
2.4. Kétféleképpen is írható mellérendelő szókapcsolatok
A lazább (kötőjeles) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek nem különülnek el élesen egymástól.
Vannak olyan, alapformájukban egybeírt mellérendelő összetételek, amelyek kétféleképpen toldalékolhatók. Ilyenkor a toldalékos formák írásmódja is eltér, pl.: hírnév → hírneve / híre-neve; hírneves / híres-neves.
A kétféle írásmód lehetséges okai → a jelentés elkülönülése, ill. a szófaj megváltozása, pl.:
- (a határban) szántó-vető (emberek) ↔ a szántóvetők (földművesek);
- (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek) ↔ a csúszómászók (hüllők).
3. Az ikerszók írása
Az ikerszókat a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályok szerint írjuk.
3.1. Ikerszók kötőjellel
Ha mindkét alkotóelem toldalékolható (vagy eleve toldalékolt), kötőjelet használunk, pl.:
- irul-pirul / irult-pirult;
- izeg-mozog / izgett-mozgott, izgő-mozgó;
- hébe-hóba;
- ímmel-ámmal.
3.2. Ikerszók egybeírva
3.2.1. Csak a végükön toldalékolható ikerszók
Azokat az ikerszókat, amelyek csak a végükön toldalékolhatók, egybeírjuk, pl.:
- csigabiga / csigabigák;
- hercehurca / hercehurcát;
- limlom / limlomot;
- mendemonda / mendemondák.
Figyelem! A lazább (kötőjeles) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók nem különülnek el élesen egymástól!
3.2.2. Nem vagy csak kivételesen toldalékolható ikerszók
Tagjaikat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz. A tagok közötti kötőjel toldalékoláskor is megmarad, pl.:
- csihi-puhi / csihi-puhit (rendezett);
- csinn-bumm / (a zenekar) csinn-bummja.
3.2.3. A tulajdonnévi ikerszók
A tulajdonnévi ikerszókat is kötőjellel írjuk, amely a toldalékoláskor is megmarad, pl.:
- Ista-Pista / Ista-Pistát;
- Anna-Panna / Anna-Pannával.
3.2.4. Az ingadozó toldalékolású ikerszók
Alapformájukban egybeírjuk őket, más esetekben viszont a toldalékolás módjához igazodunk, pl.:
- gizgaz → gizgazos / gizes-gazos;
- icipici → icipicit / icit-picit.
4. Összefoglalás
A mellérendelő szókapcsolatokat az alkotóelemek kapcsolatától függően írhatjuk
- vesszővel → ha a mondatrészek alkalmilag kerülnek egymás mellé;
- kötőjellel → ha a tagok közötti kapcsolat laza;
- egybe → ha a tagok közötti kapcsolat szoros.
Ezek sokszor nem különülnek el egymástól élesen. Annak megállapításához, hogy egybe- vagy kötőjellel írjuk-e a mellérendelő összetételeket, figyelembe kell venni:
- milyen szoros a kapcsolat a tagok között;
- a toldalékok mindkét taghoz kapcsolódnak-e.
Az ikerszókat egybe- vagy kötőjellel írjuk. Itt is előfordulhatnak ingadozások, ilyenkor a fenti szempontok (az összetételi tagok kapcsolata + a toldalékok kapcsolása) segítenek a helyes döntésben.
TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE!
Készítette:
Szendi Ágnes
fordítási projektvezető
(2020)