A szóközök helyesírása
1. Bevezetés
Írásunk tagolásában a szóköz, azaz a két írott szakasz közötti kihagyás tölti be a legfontosabb szerepet. Szóközökkel váltasztjuk el
- a szavakat,
- az írásjellel lezárt mondatokat,
- a zárójelben, idézőjelben vagy gondolatjelek között szereplő közlési egységeket.
A szóközök írása sok hibalehetőséget rejt magában. Ezek sokszor csak figyelmetlenségből vagy elgépelésből adódnak, de előfordul, hogy valaki következetesen rosszul használja a szóközöket. A következőkben részletes útmutatást adunk arról, milyen esetekben kell, illetve nem kell szóközt használni az egyes írásjelek előtt és után.
2. A szóköz és az írásjelek
2.1. Pont
A kijelentő mondatokat ponttal zárjuk le.
– A pont előtt nincs szóköz, függetlenül attól, hogy betű, szám vagy más írásjel előzi-e meg, pl.:
Sokan számítanak erre, és valljuk be, nem alaptalanul.
Sokan számítanak erre (és valljuk be, nem alaptalanul).
1917. december 6. emlékezetes nap volt mindannyiuk számára.
– A pont után nincs szóköz,
- ha olyan írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik, pl. stb.,
- vagy ha időpontot tüntetünk fel a segítségével, pl.: Az érkezés időpontja: 10.35.
– Sem a pont előtt, sem a pont után nincs szóköz az internetes címekben, pl.: remek.elek@szakfordito.hu, www.m-prospect.hu stb.
– A pont után van szóköz, ha az utána következő szó első betűjétől választjuk el, pl.: Elindult lefelé az úton. A kutya hamarosan utolérte.
2.2. Három pont
Ha egy gondolat befejezetlenségét vagy egy szövegrész elmaradását szeretnénk jelezni a szövegben, három pontot alkalmazunk.
– Ha a mondat végét hagyjuk el, a három pontot szóköz nélkül kapcsoljuk az előtte álló szóhoz, a következő mondat első betűjétől viszont szóközzel választjuk el, pl.:
Sohasem szánta volna el magát erre a lépésre, hacsak… De nem, mégsem állhatott ez a háttérben.
– Ha a mondat elejét hagyjuk el, a három pont szóköz nélkül tapad a következő szóhoz, az előző mondat utolsó betűjétől (írásjelétől) viszont szóközzel választjuk el, pl.:
Nem! …de javíts ki, ha tévedek!
Ha a három pont előtt zárójel vagy idézőjel áll, nem teszünk közéjük szóközt, pl.:
Amire aztán Athalie kisasszony azt felelte, hogy „…még nem következik, hogy az apám szolgájához menjek férjhez”.
2.3. Kérdőjel
A kérdőjel elé soha nem teszünk szóközt, pl.: Így már mindjárt más, ugye?
A kérdőjelet azonban mindig szóköz követi, pl.: Hát te hogy kerülsz ide? Észre sem vettem, mikor bejöttél.
Kivétel:
Ha olyan írásjel szerepel utána, amely közvetlenül tapad hozzá, pl.: (Vajon ki lehetett?)
2.4. Felkiáltójel
A felkiáltójel szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez, pl.:
Azt hittem, már sosem értek ide!
Képzelheted, mennyire „boldog”!
A felkiáltójelet azonban mindig szóköz követi, pl.: Fiam! Gyere csak ide!
Kivétel:
Ha olyan írásjel szerepel utána, amely közvetlenül tapad hozzá, pl.: (Csak nem hallották meg!)
2.5. Vessző
A vessző mindig szóköz nélkül követi az előtte álló szó utolsó betűjét vagy más írásjelet, utána azonban szóközt kell tenni, pl.:
Igen, észrevettem.
Megtenné (ha nem túl nagy kérés), hogy újra felemeli?
Kivétel:
A tizedesvessző közvetlenül tapad mind az előtte, mind az utána álló számhoz, pl.: 8,653.
2.6. Kettőspont
A kettőspont elé nem teszünk szóközt, akár egy szó utolsó betűje, akár egy másik írásjel előzi meg, utána viszont szóköz áll, pl.:
Az én helyzetemben az ember csak egyvalamit tehet: gondoskodik róla, hogy az ügy ne kerüljön napvilágra.
Kivételek:
- Az időpontok írása (ilyenkor sem a kettőspont előtt, sem utána nem áll szóköz), pl.: Az indulás időpontja: 10:35.
- A sporteredmények jelzése (a kettőspont előtt és után is szóköz áll), pl.: Az évszázad mérkőzésének eredménye: 6 : 3.
2.7. Gondolatjel
A gondolatjel előtt és után mindig szóköz áll, pl.:
Mi már mindent megpróbáltunk – egyikünkre sem hallgat.
Ez lesz az év egyik – ha nem a legnagyobb – könyvsikere.
Kivétel:
Ha második gondolatjelet vessző követi, a vessző szóköz nélkül kapcsolódik a gondolatjelhez, pl.:
Rebekát – ha mégis eljönne –, kínáljátok meg valamivel.
2.8. Pontosvessző
A pontosvessző előtt soha, utána azonban mindig áll szóköz, pl.:
Az arcán árnyék suhant át; habozott egy pillanatig, de végül mégis kimondta, amire gondolt.
2.9. Zárójel
A zárójel páros írásjel, amely egy nyitó és egy berekesztő tagból áll.
- Nyitó zárójel: Az előtte álló betűtől, számtól vagy írásjeltől mindig szóköz választja el, utána viszont nem teszünk szóközt.
- Berekesztő zárójel: Előtte nincs szóköz, viszont az utána álló betűtől vagy számtól mindig szóközzel választjuk el.
Pl.: Martin (hogy az új nevén nevezzük) elismerően füttyentett.
Kivétel:
Ha a zárójelet egy szón belül használjuk mint a kettős közlés eszközét, mindkét tagja szóköz nélkül tapad az előtte és (ha van ilyen) az utána álló betűhöz, pl.:
Ellenőrizze a csavar(ok)at.
2.10. Idézőjel
Az idézőjel ugyancsak páros írásjel, amely egy kezdő és egy záró tagból áll. Lehet „ ” (macskaköröm) vagy » « (lúdlábidézőjel).
- Kezdő idézőjel: Az előtte álló betűtől, számtól vagy írásjeltől mindig szóköz választja el, utána viszont nem teszünk szóközt.
- Záró idézőjel: Előtte nincs szóköz, viszont az utána álló betűtől vagy számtól mindig szóközzel választjuk el.
Pl.: Az a probléma, hogy mindent „érteni” akarunk.
Kivétel:
Ha olyan írásjel szerepel utána, amely közvetlenül tapad hozzá, pl.: Jókai írja: „Ahogy a halászok mondják: »beszél a víz«”.
2.11. Kötőjel
A kötőjel általában szóköz nélkül kapcsolódik az előtte, illetve utána álló betűhöz, pl.: Afrika-kutató, egy-egy, hajlítottbútor-gyár, az eredmény 3-2.
Kivétel:
- Ha a kötőjellel azt jelöljük, hogy 2 vagy több összetett szó első tagja megegyezik, a megelőző szótól (írásjeltől) szóközzel választjuk el, pl.: gépgyártó, – szerelő és -javító üzem.
- Ha a kötőjellel azt jelöljük, hogy 2 vagy több összetett szó utótagja megegyezik, a kötőjel és az utána következő szó első betűje közé szóközt teszünk, pl.: tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal.
2.12. Nagykötőjel
A nagykötőjel általában szóköz nélkül kapcsolódik az előtte, illetve utána álló betűhöz vagy számjegyhez, pl.: Osztrák–Magyar Monarchia, kilenc–tíz nap múlva várható eredmény, kelet–nyugati irányban, 6–8 héten belül.
Kivétel:
Ha olyan szerkezetet kapcsolunk össze vele, amelyek több szóból állnak, és írásmódjuk bonyolultabb. Ilyenkor a nagykötőjel előtt és után is szóköz áll, pl.:
f. hó 5 – f. hó 25.;
Halász Előd – Földes Csaba – Uzonyi Pál.
3. Összefoglalás
Szóközökkel választjuk el egymástól az írott szövegben szereplő közlési egységeket. Helyesírásuk tekintetében az okozhat nehézséget, ha valamilyen írásjel előzi meg vagy követi őket. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy az írásjeleket szóközzel vagy anélkül kapcsoljuk-e az előttük/utánuk álló betűhöz, számjegyhez vagy másik írásjelhez. Más-más szabályok vonatkoznak a szóközökre akkor, ha azok
- mondat eleji/végi (pont, három pont, felkiáltójel, kérdőjel);
- mondat közben használatos (vessző, kettőspont, pontosvessző, kötőjel, nagykötőjel);
- vagy páros írásjelekhez (zárójel, gondolatjel, idézőjel) kapcsolódnak.
TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE!
Készítette:
Szendi Ágnes
fordítási projektvezető
(2020)