A vesszők helyes használata
1. Bevezetés
Az írásjelek
- szerepe
- A mondatok szerkezetét, tagolódását, részeik vagy részleteik egymáshoz kapcsolódását jelenítik meg.
- A beszéd betűkkel ki nem fejezhető jellemzőire (pl.: hanglejtés, beszédbeli szünetek) utalnak.
- használatának szabályai
- Általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.
- Ugyanarra az esetre több helyes megoldás is lehetséges → azt az írásjelet célszerű választani, amelyikkel a mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni.
- közül a legfontosabbak
- pont [.]
- három pont […]
- kérdőjel [?]
- felkiáltójel [!]
- vessző [,]
- kettőspont [:]
- pontosvessző [;]
- gondolatjel [–]
- kötőjel [-]
- nagykötőjel [–]
- zárójel [()]
- idézőjel [„”]
- szóköz [ ]
2. A vesszők használata
A vessző és a szóköz viszonya:
- A vessző szóköz nélkül tapad az előtte álló szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez. Pl.: Kérlek, válaszolj, amint lesz időd! Ha odaértél (és nem késett a vonat), akkor…
- A vessző után mindig szóközt kell tenni, kivéve a tizedesvesszőt. Pl.: Ha nem tévedek, a π értéke 3,14.
2.1. Tagmondatok között
Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.
- A tagmondatokat elválasztó vesszőt mindig ki kell tenni, függetlenül attól, hogy van-e kötőszó vagy nincs. Pl.: Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud.
- És, s, meg, vagy: Ha ezek a kötőszavak tagmondatokat vezetnek be, eléjük is ki kell tenni a vesszőt. Pl.: Gyorsan beszaladtam a boltba, és megvettem a könyvet.
- Az írásjelhasználat a tartalomtól függően változhat. Pl.: Egész éjjel táncoltam, és szórakoztam a pincérekkel (a táncolás nem a pincérekkel történt). DE: Egész éjjel táncoltam és szórakoztam a pincérekkel (a táncolás is a pincérekkel történt).
A mint előtt mikor használunk vesszőt?
Kell vessző:
- Ha hasonlító kötőszóként tagmondatot vezetünk be vele (még akkor is, ha ez sokszor hiányos). Pl.: Ordított, mint a fába szorult féreg.
- A hasonlító több, mint szerkezetben. Pl.: Ez sokkal több, mint a tavalyi. Hat több, mint öt. (Ilyenkor a több ragozható: többet, mint ötöt stb.)
Nem kell vessző:
- Ha a több mint (a majdnem ellentéteként) nem összehasonlításra, hanem a mondanivaló tartalmának erősítésére szolgál. Pl.: Ez több mint szemtelenség. Több mint öt éve tanul németül. (Ilyenkor a több nem ragozható.)
Megjegyzés: A fentiek érvényesek a kevesebb mint írásmódjára is!
- Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Pl.: A barátom mint tolmács (=tolmácsként) vett részt az eseményen.
A hogy kötőszó előtt mindig használunk vesszőt?
Általában igen, azonban vannak kivételek. Pl.: Az anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy stb. szókapcsolatok elé rendszerint vesszőt teszünk. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző, azonban ez nem kőbe vésett szabály, így több megoldás is elfogadható lehet:
- Csak a szókapcsolat első tagja elé teszünk vesszőt. Pl.: Felrohant a lépcsőn, anélkül hogy pihent volna.
- Csak a hogy elé teszünk vesszőt. Pl.: Felrohant a lépcsőn anélkül, hogy pihent volna.
- A kapcsolat mindkét tagja elé teszünk vesszőt. Pl.: Felrohant a lépcsőn, anélkül, hogy pihent volna.
2.2. Mondatrészek között
2.2.1. Mellérendelt mondatrészek között
– Ha kötőszó nélkül következnek egymás után
- az egymásnak mellérendelt,
- külön-külön hangsúlyozott,
- azonos szerepű
mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolás tagjai), vesszőt teszünk közéjük. Pl.: Tejet, kenyeret, vajat tett az asztalra.
– Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van, ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és, s, meg, vagy kötőszókat). Pl.: Kétségbeesett, de elkerülhetetlen lépésre szánta el magát.
– Az és, s, meg, vagy kötőszók előtt:
- Ha azonos mondatrészek között állnak, nem teszünk eléjük vesszőt. Pl.: A tésztára sok mákot és cukrot szórt.
- Ha beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezetnek be, teszünk eléjük vesszőt. Pl.: A szüleire gondolt, és szegény nővérére.
- Figyelem! Ha tagmondatokat választanak el, teszünk eléjük vesszőt (lásd fent)!
- A felsorolások végén a stb. elé nem kell vessző, mert a rövidítésben a s kötőszó rejlik (=s a többi). Pl.: Gyakorító igék például ezek: járkál, kapdos, álldogál, beszélget stb.
– A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk. Pl.: Vagy ezt, vagy azt választhatod. Hol az egyikre, hol a másikra pillantott.
2.2.2. Értelmezős szerkezetek esetén
Kell vessző:
- Az értelmezős szerkezetben általában mind az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik; a beszédben szünet van közöttük, amelyet írásban vesszővel jelölünk. Pl.: Kovács Imrét, az eset egyetlen szemtanúját kérdeztük.
- Ha az értelmező után is szünetet tartunk a beszédben, mögéje is kerülhet vessző. Pl.: Tibor, a barátja, motorral érkezett. (A közbevetett értelmezőt gondolatjelpárral vagy zárójelpárral is elkülöníthetjük vessző helyett.)
- Személynevek után vesszőt teszünk, ha mögöttük értelmezőként kitüntetést, fokozatot, minősítést, rangot jelentő, gyakran határozott névelőt is tartalmazó szerkezet áll, amelynek mindkét főtagja ragozható. Pl.: Hosszú Katinkát, a többszörös olimpiai bajnokot…
DE: Ha csak a végén ragozható a szerkezet, nem minősül értelmezőnek, és vesszőt sem teszünk a személynév mögé. Pl.: Kittenberger Kálmán Afrika-kutatóval…
Nem kell vessző:
- Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás, nem használunk vesszőt. Pl.: Anna maga is ott lesz a megnyitón. A gyerekek mind megrökönyödve bámultak rá.
- A szünettel elkülönülő értelmezőszerű, valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk. Pl.: Egész nap az erdőt járta, felszabadultan, nagyokat lélegezve.
- Az egymásnak alárendelt mondatrészek (pl.: kötőszó nélkül egymás után következő, egynemű jelzők/határozók) közé általában nem teszünk írásjelet. Pl.: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben.
- A -va, -ve és a -ván, -vén képzős igeneves szerkezeteket többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől. Pl.: Az orvos kesztyűt húzva fogott neki a vizsgálatnak.
2.2.3. Megszólítások alkalmazásakor
- A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. Pl.: Gyerekek, gyertek csak ide! Jó, hogy jössz, Tomikám!
- Ha a megszólítás beékelődik a mondatba, eléje is, mögéje is vesszőt teszünk. Pl.: És arra emlékszel-e, Béla, amikor mezei poloskákkal szórtad meg a zsíros kenyeremet?
2.3. Szavak és szórészek között
- Az indulatszók után, illetőleg elé általában teszünk vesszőt. Pl.: Jaj, de szép itt! Mit csinálsz, hé? Ha még egyszer láthatnám, hej, de boldog lennék!
- Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szó következik, csak akkor teszünk közéjük vesszőt, ha ezt a mondat hangsúly- és szünetviszonyai megkívánják. Pl.: Jaj de elfáradtam! / Jaj, de elfáradtam!
- Ha bármilyen okból (például tagmondat közbeékelődése miatt) két kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé teszünk vesszőt. : A hegymászásban elfáradt, s mikor egy forráshoz ért, rövid pihenőt tartott. Hívták, de mert hideg volt, nem indult útnak.
3. Összefoglalás
- A vesszők helyes írásmódja: eléjük nem teszünk szóközt, utánuk viszont mindig (kivétel a tizedesvessző).
- Elválaszthatnak tagmondatokat, mondatrészeket, szavakat és szórészeket.
- Az és, s, meg, vagy kötőszavak elé csak akkor teszünk vesszőt, ha tagmondatokat kötnek össze.
- A mint és a hogy elé bizonyos esetekben nem kell vesszőt tenni.
- Az értelmező kifejezésekben és a megszólításokban is ügyelni kell a vesszők használatára.
- Az indulatszók előtt/után általában használunk vesszőt.
- Bizonyos esetekben a tartalomnak/hangsúlyozásnak/beszédszüneteknek megfelelően több helyes megoldás is elképzelhető.
TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE!
Készítette:
Szendi Ágnes
fordítási projektvezető
(2020)