• Előfordulhat, hogy egy szótag mindössze egyetlen magánhangzóból áll. Az ilyen szótagok egyaránt meghagyhatók az előző sorban, vagy átvihetők a következőbe, pl.: dia-dal vagy di-adal; ideá-lis vagy ide-ális; Leo-nóra vagy Le-onóra stb. Ugyanez vonatkozik a toldalékos alakokra is, pl.: árui-nak vagy áru-inak, könyvei-tek vagy könyve-itek, Annáé-ké vagy Anná-éké.
• Ha a szó eleji vagy szó végi szótag áll egyetlen magánhangzóból, ezt nem szokás egymagában a sor elején hagyni vagy a következő sorba átvinni. Ezek esztétikai okokból nyomtatásban nem ajánlott formák, pl.: Á-kos, É-va, Be-a, a-lap, e-lektromos.

Az au, eu betűkapcsolat szükség esetén elválasztható, pl.: ba-uxit, fe-udális.

A szótagkezdő magánhangzók átvihetők a következő sorba, pl.: fi-ók, vi-asz, kalci-um, moza-ik. A két magánhangzót jelölő azonos betűk is szétválaszthatók, pl.: ko-ordinál, váku-um. A toldalékos alakok elválasztása is így történik, pl.: ablaká-ig, háza-ik, pesti-ek, Vajdá-ék.

• Ha két magánhangzó között egyetlen rövid mássalhangzó található, függetlenül attól, hogy egy- vagy többjegyű-e, átvisszük a következő sorba, pl.: le-vél, ko-pár, ma-gyar, Ró-zsa. Ugyanezt az elvet követjük a toldalékos alakoknál is, pl.: holna-pig, maga-san, né-gyet, ki-sebb, tiha-nyi.
• Ha két magánhangzó között kétféle (nem kettőzött) mássalhangzó áll, függetlenül attól, hogy egy- vagy többjegyű-e, az elsőt az előbbi sorban hagyjuk, a másodikat pedig átvisszük a következőbe, pl.: am-per, ás-vány, fosz-fát, mor-zsa, Bar-tók, Er-zsi stb. Ha toldalékos alakokat választunk el, akkor is ezt az elvet követjük, pl.: bron-zot, ker-tig, pén-zért, Heren-dig, Szabol-csé. Akkor is így járunk el, ha az első mássalhangzó kettőzött, pl.: elégedett-ség, hall-gat, több-let, meggy-ből, rossz-kor Kiss-nek, Papp-tól.
• Ha a két magánhangzó között kettőzött mássalhangzó áll, ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk, míg a másik jegyét átvisszük a következő sorba, pl.: ber-reg, kom-munális, mil-liméter, ton-na, Maupas-sant. Toldalékos alakok esetén is ezt a mintát követjük, pl.: ember-rel, hal-lom, hit-tem, job-ban, Szél-lért, Tallin-nig.
• Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót egyszerűsítve kettőzött többjegyű betű jelöli, az elválasztás során a sor végén, illetve a következő sor elején egyaránt ki kell írni a teljes rövid mássalhangzót, pl.: meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, Hosz-szú, Ily-lyés. A toldalékos alakokat is így választjuk el, pl.: ágy-gyal, fodrász-szal, megy-gyel, galy-lyak, Arany-nyal, Kodály-lyal.
• Ha a két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű található, csak az utolsó kerül át a következő sorba, pl.: cent-rum, ost-rom, Dosztojevsz-kij, Veszp-rém. A toldalékos alakok elválasztásakor szintén ezt az elvet követjük, pl.: batiszt-ból, kilenc-kor, Hamburg-ban.
• Ha a két magánhangzó között álló mássalhangzók között az utolsót kettőzött betű jelöli, ennek egyik tagját meghagyjuk a sor végén, és csak a másikat visszük át az új sorba, pl.: bors-sal, csoport-tól, tömb-ben, vonz-za, kulcs-csal, rongy-gyá, Ford-dal, Szabolcs-csal, játsz-szál, metsz-szük. A többszörösen toldalékolt alakoknál ugyanígy járunk el, pl.: adós-ság, adóssá-gok, adósságo-kat; há-zunk, házun-kat.

• A dz és a dzs többjegyű betű, ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket, mint általában a többjegyű betűket. Elválasztásukkor a szóalaknak nem a kiejtett, hanem az írott formája szerint választjuk el őket, pl.: bo-dza, lopó-dzik, ma-dzag, bri-dzse, mahara-dzsa, mene-dzser, lán-dzsás, Fu-dzsi, Kiliman-dzsáró, edz-dze, lopódz-dzanak, bridzs-dzsel (ragos főnév).
• A ch és az x az elválasztás szempontjából egy betűnek számít, ennélfogva úgy kezeljük őket, mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket, pl.: ar-chívum, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, Ale-xandra, Me-xikó. Ha a ch és x végű, toldalékolt szavakat a szó és a toldalék határán kell elválasztanunk, a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át, ha magánhangzó követi őket, pl.: pe-ches, almana-chot, fi-xet, refle-xek, züri-chi, Féli-xé. A -val/-vel, -vá/-vé ragos alakokat a következőképpen választjuk el: pech-hel, Bach-hal, Beatrix-szal/Beatrix-szel. A hosszú cch-t így választjuk el: Bac-chus, Pinoc-chio.
• A családnevekben előforduló régies betűket, amelyek több jegyből állnak, de egy hangot jelölnek, a hangértéküknek megfelelően kell kezelni, pl.: Beö-thy [bő-ti], Thew-rewk [tö-rök], Ben-czúr [ben-cúr], Szé-chy [szé-csi]. Ha toldalékos alakjukat választjuk el, megőrizzük a régies magyar betűk egységét, pl.: Thewrew-köt, Babi-tsé, Balo-ghék; kossu-thi, móri-czos. A kettőzött betűk kivételt képeznek ez alól, pl. Pap-pot, Szél-lék, Kis-sék.

– Latin betűs idegen nyelvekből átvett, idegen írásmód szerint írt köz-, illetve tulajdonneveket a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Itt a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• Az egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el, pl.: cou-lomb, Baud-laire, Coo-per.
• Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat szintén nem választjuk szét, pl.: bron-chi-tis, Bo-lo-gna, Chur-chill, Fi-scher, Gior-gio, Wa-shing-ton.

– Ha az idegen köz- vagy tulajdonnevek két vagy több olyan tagból állnak, amelyek a magyar nyelvben nem léteznek önállóan, ezeket nem tekintjük összetételeknek, és így a magyar szótagolás szabályainak megfelelően választjuk el őket, pl.: diszk-rét, inst-ruktor, kataszt-rófa, komp-resszor, konk-rét, Miche-langelo, Belg-rád, Zág-ráb. Az ismertebb elő- és utótagok figyelembevételével történő elválasztás is elfogadható, pl.: fotog-ráfia vagy foto-gráfia, mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp, termosz-tát vagy termo-sztát.

• Ha a betűszó csak mássalhangzókat vagy mindössze egy magánhangzót tartalmaz, nem választható el, pl.: BVSC, MLSZ, NOB, ORFK.
• Ha a betűszó 2 vagy több magánhangzót tartalmaz, a szótagolás szabályai szerint választható el, pl.: NA-TO, OR-FI. Ha toldalékoljuk a betűszót, a magánhangzót tartalmazó toldalékok esetében a kötőjellel kapcsolt toldalékot kell átvinnünk a következő sorba akkor is, ha a kötőjel nem a szótaghatáron áll, pl.: ELTE-re, USA-beli, ENSZ-ért.
• A szóösszevonásokat mindig a szótagolás szabályainak megfelelően választjuk el, pl.: Ma-hart, Ma-lév, Röl-te-xig.