• hu hu hu hu
  • en en en en
  • Deutsch Deutsch de de
hu | en | de
M-Prospect Nyelvi Szolgáltatások
  • Főoldal
    • Blog
    • Helyesírás
  • Nyelviskola
    • Vállalati nyelvoktatás
    • Szakmai háttér
    • Vállalati ajánlatkérés
    • Lakossági jelentkezés
    • Jelentkezés tanárnak
  • Nyelvvizsgák
    • DExam
    • LCCI
  • Voxy
    • CÉGEKNEK
    • magánszemélyeknek
    • hírek
  • Tréningek
    • Angol nyelvű workshop
    • Nemzetközi tréningek
    • Szakmai háttér
    • Ajánlatkérés
    • Jelentkezés trénernek
  • Fordítóiroda
    • Fordítási akció
    • Fordítás
    • Tolmácsolás
    • Kiadványszerkesztés
    • Referenciáink
    • Ajánlatkérés
    • Jelentkezés
    • Kapcsolatfelvétel
  • Kapcsolat
  • Keresés
  • Menu Menu

Az elválasztás

1. Bevezetés

Kézzel írott vagy nyomtatott szövegben előfordulhat, hogy egy szó nem fér ki a sor végén, így meg kell szakítanunk, és egy részét át kell vinnünk a következő sorba. Ezt a műveletet elválasztásnak nevezzük, és elválasztójellel („-”) jelöljük.

2. Az elválasztás fajtái

Az elválasztás során a szótagolás alapelveit követjük. Ez alól az összetett szavak képezhetnek kivételt, ahol az alkotóelemek (összetételi tagok) határát is figyelembe kell vennünk.

2.1. A szótagolás szerinti elválasztás

Az egyszerű szavak alap- és toldalékos formáját a szótagolás szerint választjuk el. A szótagolás szerinti elválasztás legfontosabb szempontjai a következők:

  • Minden szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó található benne, pl.: jég, sajt, dob, csíp, térd, nyérc, gyöngy, krach; Mór, Örs, Brahms, Smith, Bosch, Graz; ci-pő, há-zig, te-rep; ka-to-na, ma-gá-nyos; me-ta-fo-ra; el-len-ke-ző-leg.
  • A magánhangzók önállóan is alkothatnak szótagot, pl.: e-ke, E-u-ró-pa, te-a, é-let, Be-a.
  • A szótagok egy magánhangzóval vagy egy rövid mássalhangzóval kezdődnek, pl.: le-ány, asz-szony, te-lek, ost-rom, vá-szon.
  • A sor végén álló szavak bármelyik szótag határán megszakíthatók, pl.: ren-dületlenül, rendü-letlenül, rendület-lenül, rendületle-nül.

2.1.1. Egyszótagú szavak

Az egyetlen magánhangzót tartalmazó (más néven egyszótagú) szavakat nem választjuk el, pl.: kép, sors, Pál, Bécs.

Ez a szabály vonatkozik még

  • az idegen nyelvből eredeti helyesírással átvett, ejtésükben egyszótagú köz- és tulajdonnevekre, pl.: air, blues, team; Maugham;
  • illetve az olyan régi magyar családnevekre is, amelyek írásképében a betűcsoport egyetlen magánhangzót jelöl, pl.: Gaál, Veér, Georch.

2.1.2. Többszótagú szavak

A több szótagból álló, illetve több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavakra és szóalakokra a következő szabályok vonatkoznak:

Egy magánhangzóból álló szótagok

  • Előfordulhat, hogy egy szótag mindössze egyetlen magánhangzóból áll. Az ilyen szótagok egyaránt meghagyhatók az előző sorban, vagy átvihetők a következőbe, pl.: dia-dal vagy di-adal; ideá-lis vagy ide-ális; Leo-nóra vagy Le-onóra stb. Ugyanez vonatkozik a toldalékos alakokra is, pl.: árui-nak vagy áru-inak, könyvei-tek vagy könyve-itek, Annáé-ké vagy Anná-éké.
  • Ha a szó eleji vagy szó végi szótag áll egyetlen magánhangzóból, ezt nem szokás egymagában a sor elején hagyni vagy a következő sorba átvinni. Ezek esztétikai okokból nyomtatásban nem ajánlott formák, pl.: Á-kos, É-va, Be-a, a-lap, e-lektromos.

Az au, eu betűkapcsolat

Az au, eu betűkapcsolat szükség esetén elválasztható, pl.: ba-uxit, fe-udális.

Magánhangzóval kezdődő szótagok

A szótagkezdő magánhangzók átvihetők a következő sorba, pl.: fi-ók, vi-asz, kalci-um, moza-ik. A két magánhangzót jelölő azonos betűk is szétválaszthatók, pl.: ko-ordinál, váku-um. A toldalékos alakok elválasztása is így történik, pl.: ablaká-ig, háza-ik, pesti-ek, Vajdá-ék.

Mássalhangzóval kezdődő szótagok

  • Ha két magánhangzó között egyetlen rövid mássalhangzó található, függetlenül attól, hogy egy- vagy többjegyű-e, átvisszük a következő sorba, pl.: le-vél, ko-pár, ma-gyar, Ró-zsa. Ugyanezt az elvet követjük a toldalékos alakoknál is, pl.: holna-pig, maga-san, né-gyet, ki-sebb, tiha-nyi.
  • Ha két magánhangzó között kétféle (nem kettőzött) mássalhangzó áll, függetlenül attól, hogy egy- vagy többjegyű-e, az elsőt az előbbi sorban hagyjuk, a másodikat pedig átvisszük a következőbe, pl.: am-per, ás-vány, fosz-fát, mor-zsa, Bar-tók, Er-zsi stb. Ha toldalékos alakokat választunk el, akkor is ezt az elvet követjük, pl.: bron-zot, ker-tig, pén-zért, Heren-dig, Szabol-csé. Akkor is így járunk el, ha az első mássalhangzó kettőzött, pl.: elégedett-ség, hall-gat, több-let, meggy-ből, rossz-kor Kiss-nek, Papp-tól.
  • Ha a két magánhangzó között kettőzött mássalhangzó áll, ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk, míg a másik jegyét átvisszük a következő sorba, pl.: ber-reg, kom-munális, mil-liméter, ton-na, Maupas-sant. Toldalékos alakok esetén is ezt a mintát követjük, pl.: ember-rel, hal-lom, hit-tem, job-ban, Szél-lért, Tallin-nig.
  • Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót egyszerűsítve kettőzött többjegyű betű jelöli, az elválasztás során a sor végén, illetve a következő sor elején egyaránt ki kell írni a teljes rövid mássalhangzót, pl.: meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, Hosz-szú, Ily-lyés. A toldalékos alakokat is így választjuk el, pl.: ágy-gyal, fodrász-szal, megy-gyel, galy-lyak, Arany-nyal, Kodály-lyal.
  • Ha a két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű található, csak az utolsó kerül át a következő sorba, pl.: cent-rum, ost-rom, Dosztojevsz-kij, Veszp-rém. A toldalékos alakok elválasztásakor szintén ezt az elvet követjük, pl.: batiszt-ból, kilenc-kor, Hamburg-ban.
  • Ha a két magánhangzó között álló mássalhangzók között az utolsót kettőzött betű jelöli, ennek egyik tagját meghagyjuk a sor végén, és csak a másikat visszük át az új sorba, pl.: bors-sal, csoport-tól, tömb-ben, vonz-za, kulcs-csal, rongy-gyá, Ford-dal, Szabolcs-csal, játsz-szál, metsz-szük. A többszörösen toldalékolt alakoknál ugyanígy járunk el, pl.: adós-ság, adóssá-gok, adósságo-kat; há-zunk, házun-kat.

Többjegyű mássalhangzók a szótagokban

  • A dz és a dzs többjegyű betű, ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket, mint általában a többjegyű betűket. Elválasztásukkor a szóalaknak nem a kiejtett, hanem az írott formája szerint választjuk el őket, pl.: bo-dza, lopó-dzik, ma-dzag, bri-dzse, mahara-dzsa, mene-dzser, lán-dzsás, Fu-dzsi, Kiliman-dzsáró, edz-dze, lopódz-dzanak, bridzs-dzsel (ragos főnév).
  • A ch és az x az elválasztás szempontjából egy betűnek számít, ennélfogva úgy kezeljük őket, mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket, pl.: ar-chívum, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, Ale-xandra, Me-xikó. Ha a ch és x végű, toldalékolt szavakat a szó és a toldalék határán kell elválasztanunk, a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át, ha magánhangzó követi őket, pl.: pe-ches, almana-chot, fi-xet, refle-xek, züri-chi, Féli-xé. A -val/-vel, -vá/-vé ragos alakokat a következőképpen választjuk el: pech-hel, Bach-hal, Beatrix-szal/Beatrix-szel. A hosszú cch-t így választjuk el: Bac-chus, Pinoc-chio.
  • A családnevekben előforduló régies betűket, amelyek több jegyből állnak, de egy hangot jelölnek, a hangértéküknek megfelelően kell kezelni, pl.: Beö-thy [bő-ti], Thew-rewk [tö-rök], Ben-czúr [ben-cúr], Szé-chy [szé-csi]. Ha toldalékos alakjukat választjuk el, megőrizzük a régies magyar betűk egységét, pl.: Thewrew-köt, Babi-tsé, Balo-ghék; kossu-thi, móri-czos. A kettőzött betűk kivételt képeznek ez alól, pl. Pap-pot, Szél-lék, Kis-sék.

Az idegen nevek elválasztása

– Latin betűs idegen nyelvekből átvett, idegen írásmód szerint írt köz-, illetve tulajdonneveket a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Itt a következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • Az egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el, pl.: cou-lomb, Baud-laire, Coo-per.
  • Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat szintén nem választjuk szét, pl.: bron-chi-tis, Bo-lo-gna, Chur-chill, Fi-scher, Gior-gio, Wa-shing-ton.

– Ha az idegen köz- vagy tulajdonnevek két vagy több olyan tagból állnak, amelyek a magyar nyelvben nem léteznek önállóan, ezeket nem tekintjük összetételeknek, és így a magyar szótagolás szabályainak megfelelően választjuk el őket, pl.: diszk-rét, inst-ruktor, kataszt-rófa, komp-resszor, konk-rét, Miche-langelo, Belg-rád, Zág-ráb. Az ismertebb elő- és utótagok figyelembevételével történő elválasztás is elfogadható, pl.: fotog-ráfia vagy foto-gráfia, mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp, termosz-tát vagy termo-sztát.

A mozaikszók elválasztása

  • Ha a betűszó csak mássalhangzókat vagy mindössze egy magánhangzót tartalmaz, nem választható el, pl.: BVSC, MLSZ, NOB, ORFK.
  • Ha a betűszó 2 vagy több magánhangzót tartalmaz, a szótagolás szabályai szerint választható el, pl.: NA-TO, OR-FI. Ha toldalékoljuk a betűszót, a magánhangzót tartalmazó toldalékok esetében a kötőjellel kapcsolt toldalékot kell átvinnünk a következő sorba akkor is, ha a kötőjel nem a szótaghatáron áll, pl.: ELTE-re, USA-beli, ENSZ-ért.
  • A szóösszevonásokat mindig a szótagolás szabályainak megfelelően választjuk el, pl.: Ma-hart, Ma-lév, Röl-te-xig.
2.2. Az összetett szavak elválasztása

Az összetett szavak esetében általában a szótagolás szabályai érvényesülnek, kivéve a felismerhető összetételi határokat: az alkotó tagokat itt választjuk el akkor is, ha a határuk nem esik egybe a szótaghatárral. (Figyelem! Az összetett szavakat nem csak a szóhatáron szabad megszakítani, más megoldások is helyesek lehetnek, pl.: alez-redes vagy alezre-des, legszeren-csésebb, Za-laegerszeg.)

Azonos alakú szavak

Több olyan azonos alakú szó van, amelyeket a szófajuktól, illetve jelentésüktől függően kétféleképpen választhatunk el, pl.: me-gint (újra) vagy meg-int (figyelmeztet); gé-pelem (ige) vagy gép-elem (főnév).

Ha az összetett szó két egytagú szóból áll

Ha egy összetett szó két egytagú szóból áll, elválasztáskor az egyik szó az első, a másik szó a következő sorba kerül, pl.: csak-is, épp-úgy, hón-alj, rend-őr, vas-út, Pál-ffy. Az igekötős igék elválasztása is ily módon történik, pl.: fel-ad, meg-öl, szét-üt.

Ha az összetett szó többtagú szavakból áll

Ha egy összetett szó olyan elemekből tevődik össze, amelyek kettőnél több szótagból állnak, az összetételek határán célszerű elválasztani őket, pl.: csal-étek, dél-után, egy-előre, egyszer-egy, kar-öltve, kis-asszony, ugyan-is, zápor-eső, Nyír-egyháza, Magyar-atád, Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg.

A felsőfokot jelölő „leg-”

A leg- felsőfokjelet úgy kezeljük elválasztáskor, mintha összetételi tag lenne, pl.: leg-alább, leg-alul, leg-erősebb.

Toldalékolt összetett szavak

Ha toldalék kapcsolódik az összetett szóalakhoz, általában akkor is az alapszó tagjai szerint történik az elválasztás, pl.: rend-őri, vas-utas, fel-adat, meg-állás, nagy-atádi. Helyesek a következő megoldások is: rendő-ri, vasu-tas, fela-dat, megál-lás, nagyatá-di stb.

Idegen összetett szavak

  • Olyan idegen szavaknál, ahol az egyik elem (legtöbbször az utótag) a magyarban is önálló, a másik eleme viszont nem külön szó értékű (legtöbbször az előtag), elválasztáskor a szóalakot általában a két szó határán szakítjuk meg, pl.: kilo-gramm, infra-struktúra, inter-akció, melo-dráma, mikro-klíma, proto-plazma.
  • Ha az összetétel határai kevésbé nyilvánvalóak, a szótagolás szerinti elválasztás is helyes, pl.: de-presszió vagy dep-resszió, tranz-akció vagy tran-zakció, para-frázis vagy paraf-rázis.

Kötőjellel írt összetett szavak

Ha a kötőjellel írt összetett szót a szóhatáron választjuk el, csak a sor végére teszünk kötőjelet. Ennek megismétlése a sor elején csak szakmunkákban szokás (figyelmeztetésként a kötőjellel írt alapformára), pl.:

Sziklás-

-hegység…

(helyesírási szótárban)

…nátrium-

-klorid…

(kémiai szakkönyvben)

3. Összefoglalás

Ha írott vagy nyomtatott szövegben a sor végén helyhiány miatt meg kell szakítanunk egy szót, és egy részét át kell vinnünk a következő sorba, elválasztást alkalmazunk. Az elválasztás egyszerű szavak esetében a szótagolás szabályai szerint történik, míg összetett szavaknál az összetételi tagok határát is figyelembe vesszük.

Minden szótag tartalmaz magánhangzót, és akár egyetlen magánhangzó is alkothat szótagot. A szótagok vagy magánhangzóval, vagy egy egyszerű (egy- vagy többjegyű) mássalhangzóval kezdődnek.

Az idegen szavak, valamint a régies magyar családnevek elválasztásakor általában a kiejtés szerinti szótagolást vesszük alapul.

TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE!

<< Előző

Következő >>

Készítette:

Szendi Ágnes

fordítási projektvezető

(2021)

Együtt az üzleti sikerekért!

Nyelvoktatás

  • Vállalati nyelvoktatás
  • Szakmai háttér
  • Vállalati ajánlatkérés
  • Lakossági jelentkezés
  • Jelentkezés tanárnak

Nyelvvizsgák

  • DExam
  • LCCI

Voxy

  • Voxy cégeknek
  • Voxy magánszemélyeknek
  • Blog
  • Voxy – ÁSZF
  • Voxy – Adatvédelmi szabályzat

Tréningek

  • Angol nyelvű workshopok
  • Szakmai háttér
  • Ajánlatkérés
  • Jelentkezés trénernek

Fordítóiroda

  • Fordítás
  • Tolmácsolás
  • Kiadványszerkesztés
  • Árajánlatkérés
  • Referenciáink
  • Jelentkezés fordítónak
  • Fordítóirodai ÁSZF

Kapcsolat

M-Prospect Kft.
8000 Székesfehérvár
Pirosalma utca 1-3.
Telefon: +36 22 311 653
Fax: +36 22 311 653
Email:
office@m-prospect.hu
Minden jog fenntartva! © 1996-2024. M-Prospect Oktatási és Szolgáltató Kft. | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | hu | en | de
  • Facebook
  • LinkedIn
Visszagörgetés a tetejére

A weboldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatára vonatkozó Cookie nyilatkozatot

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close