Az egybeírás és a különírás – 1. rész
1. Bevezetés
Összefüggő szövegekben az egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. A tagolás célja az áttekinthetőség és a könnyebb megértés. Kivételt képeznek az összetett szavak, amelyek egységét kötőjellel vagy egybeírással fejezzük ki.
2. Az egymást követő szavak a mondatban
2.1. Alkalmi szókapcsolatok
- A mondatokban többnyire így kerülnek a szavak egymás mellé.
- Ilyenkor különírjuk őket, pl.: szilárd jellem, sok lehetőség, nagyon ügyes, kezet fog stb.
2.2. Mindig együtt használt szókapcsolatok
- Olyan szókapcsolatok, amelyeket mindig együtt használunk, de annak ellenére, hogy egységet alkotnak, különírjuk őket.
- Ide tartoznak a szólások vagy a szakkifejezések, pl.: dugába dől, lépre csal, főnévi igenév, villamos gép stb.
2.3. Összetett szavak
- Két vagy több szó összekapcsolódásával jönnek létre.
- Szoros egységet alkotnak → egybe- vagy kötőjellel írjuk őket, pl.: jókedv, napsugár, fordítóiroda, süt-főz, ide-oda stb.
3. Az összetett szavak írása
Az összetett szavak többféle módon keletkezhetnek.
3.1. A két szó kapcsolatának együttes jelentése több/más, mint a tagok jelentésének összege, pl.:
- víziló (a víziló vízi állat, de nem ló);
- tízórai (a tízórait nem csak tíz órakor fogyaszthatjuk el);
- szóbeszéd (alaptalan híresztelést jelent, nem ugyanaz, mint a szó és a beszéd).
DE: Ha alkalmi szókapcsolatként kerülnek egymás mellé, különírjuk őket, pl.:
- gyorsírás (sztenográfia) ↔ gyors írás (sebes írás);
- jelzőlámpa (a közlekedésben) ↔ (veszélyt) jelző lámpa;
- sokszög (a mértanban) ↔ sok szög (számos szög).
3.2. Ha egy raggal jelölhető, különírt szókapcsolat elemei rag nélkül állnak együtt, pl.:
- kéményt seprő → kéményseprő;
- félig kész → félkész;
- a nap sugara → napsugár.
3.3. A meggyökeresedett szokás alapján, pl.: jókedv, egyhavi, márványtábla, vízbefúlás.
Fontos! Tekintve, hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ, helyesírásunknak ezen a területén sok az ingadozás, illetve a többféleképpen is megítélhető eset.
4. A szóismétlések írása
4.1. Alkalmilag megismételt szavak
Az alkalmilag (nyomatékosítás céljából) megismételt szavakat vesszővel választjuk el egymástól, pl.:
- fiam, fiam;
- várt, várt;
- gyorsan, gyorsan.
4.2. Szókettőzés
A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk, pl.:
- sok-sok (nagyon sok);
- egy-egy (néhány);
- alig-alig (nehezen);
- néha-néha (nagy ritkán).
Kivételek: azaz, nana, nini, nono, hehe és a hasonló típusú szavak.
4.3. Ugyanaz a szó más toldalékokkal
Ha ugyanaz a szó ismétlődik, de különböző toldalékokkal → különírjuk, pl.:
- szemtől szembe;
- háztól házig;
- szebbnél szebb;
- várva várt.
DE: ha az egyik tag nem él önállóan, kötőjellel írjuk, pl.:
- réges-régi;
- körös-körül;
- örökkön-örökké.
4.4. Túlzófok
A túlzófokot jelölő leges- előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel, pl.:
- legeslegjobb;
- legeslegnagyobb;
- legeslegszebb;
- legeslegokosabb.
5. Összefoglalás
Az egybeírás és a különírás szabályai a szóösszetételek törvényszerűségein alapulnak.
– A szavak a mondaton belül többféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz:
- alkalmi szókapcsolatok,
- mindig együtt használt szókapcsolatok vagy
- összetett szavak formájában.
– Az összetett szavak keletkezése a következő okokból történhet:
- jelentésváltozás;
- különírt szókapcsolat ragozható elemei rag nélkül állnak együtt;
- szokás alapján.
– A szóismétlés az összetett szavak egyik fajtája. Attól függően, mennyire szoros a tagok közötti kapcsolat, írhatjuk őket
- külön (ha ugyanaz a szó más toldalékokkal áll, pl.: szemtől szembe);
- vesszővel elválasztva (alkalmilag megismételt szavak esetén, pl.: fiam, fiam);
- kötőjellel (szókettőzéskor, vagy ha ugyanaz a szó más toldalékokkal áll, de az egyik tag nem él önállóan, pl.: alig-alig, réges-régen);
- egybe (a túlzófok jelölésénél, pl.: legeslegjobb).
TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE!
Készítette:
Szendi Ágnes
fordítási projektvezető
(2020)