Az idézés
1. Bevezetés
Ha mások művéből idézünk, ezt valamilyen formában meg kell jelölnünk, különben plágiumot követünk el. A szakdolgozatok, tudományos cikkek, prezentációk megírásának elengedhetetlen velejárója, hogy az idézés szabályaival tisztában legyünk. Most azonban nem jogi szempontból foglalkozunk a témával, és a szerzők vagy az idézett művek feltüntetésének mikéntjére sem térünk ki, hanem elsősorban a helyesírással összefüggő tudnivalókat, ezen belül is az írásjelek, valamint a kis- és nagybetűk használatát tekintjük át.
Az idézésnek két fajtáját különböztetjük meg: attól függően, hogy egy gondolatot szó szerint vagy csak tartalmilag adunk-e vissza, szó szerinti, illetve tartalmi idézésről beszélünk.
2. A szó szerinti idézés
2.1. Általános tudnivalók
A szövegbe ékelt szó szerinti idézeteket idézőjelekkel jelöljük. Az idézőjel páros írásjel, amely egy kezdő és egy berekesztő tagból áll. Két fajtáját különböztetjük meg:
| Macskaköröm | Lúdlábidézőjel | |
| Jelölése: | „ ” | » « |
| Használata: | Ez az alapforma. A magyar helyesírás szabályainak megfelelően a kezdő idézőjel alul, a berekesztő pedig felül helyezkedik el. | Idézeten belüli idézetet jelöl. |
| Példa: | Ugyanakkor azt is beismerte: „Nem tudtam a tiszteletet annyira kimutatni, amennyire megérdemelte volna, de valahogy a tisztelet és az emberközel nagy szeretet nem fértek össze bennem.” | Legutóbb azt mondta: „Tévedsz, ha azt hiszed, hogy egy ilyen »jelentéktelen apróságot« nem fognak észrevenni.” |
Az idéző mondat állhat az idézet előtt vagy után, és meg is szakíthatja azt, pl.:
Gyakran mondogatta: „Ha több időm lenne, belefognék egy új regény írásába.”
„Ha több időm lenne – mondogatta gyakran –, belefognék egy új regény írásába.”
„Ha több időm lenne, belefognék egy új regény írásába” – mondogatta gyakran.
2.2. A szó szerinti idézetek helyesírása
2.2.1. Ha az idéző mondat az idézet előtt áll
- Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk.
- A kezdő idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük.
- A második (berekesztő) idézőjel elé olyan írásjelet teszünk, amilyet az idézett mondat tartalma megkíván, pl.:
A barátjuknak szóló képeslapra azt írták: „Mindent megszerveztünk, ha gondolod, te is velünk jöhetsz.”
Ahogy Pali bácsi tréfásan mondani szokta: „Előbb számolj el tízig, és csak aztán ne szólalj meg!”
Eszébe jutott, mit kérdeztek tőle legutóbb: „Mégis mit gondoltál, mi fog történni?”
- A megszakított idéző mondatot kisbetűvel folytatjuk, pl.:
Madách szavait: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük.
2.2.2. Ha az idéző mondat az idézet után áll
- Az idéző mondatot gondolatjellel kapcsoljuk az idézethez, és kisbetűvel kezdjük.
- Ha az idézet kérdőjellel vagy felkiáltójellel végződik, ezeket kitesszük, a pontot viszont nem, pl.:
„Rossz szomszédság: török átok” – mondjuk ma is Arany János nyomán, ha kellemetlen szomszédainkra panaszkodunk.
„Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” – kezdi Petőfi híres versét.
„Ó, megvan-e még az otthon?” – sóhajt fel Radnóti.
2.2.3. Ha az idéző mondat beékelődik az idézetbe
- A közbevetésként megjelenő idéző mondatokat gondolatjelek közé tesszük, és kisbetűvel írjuk.
- Az írásjelet a berekesztő idézőjel előtt tesszük ki, pl.:
„Ha a poklon mész keresztül – idézte Churchillt –, csak menj tovább!”
„A Vaskapunak kétezer éves históriája van – írja Jókai –, s négy nemzet nyelvén nevezik azt.”
2.2.4. Ha a szó szerinti idézet saját szövegünk szerves része
- Ha saját szövegünkben úgy használjuk a szó szerinti idézetet, hogy az a szöveg szerves részét képezi, az idézett részt idézőjelek közé ékeljük, és az idézet első szavát (ha az köznév) az eredeti szöveg ellenére is kisbetűvel kezdjük.
- Ha az idézett rész a mondat végét képezi, a mondatot záró írásjelet az idézőjel után tesszük ki (függetlenül attól, hogy pontra, kérdőjelre vagy felkiáltójelre végződik-e), pl.:
Ő ébresztette rá arra, hogy „tehetsége és tudása érték, amelyet másokkal megosztani öröm is és – kötelesség”.
Diákkori barátja „zömök, erős, vállas” fiúként jellemezte.
3. A tartalmi idézés
Amikor mások szavait nem szó szerint, hanem némiképp megváltoztatva adjuk vissza, tartalmi idézésről beszélünk. Ilyen esetekben nem használunk idézőjelet, pl.:
Benjamin Franklintől származik a mondás, miszerint amit ma megtehetünk, azt ne halasszuk holnapra.
A rendelet kimondja, hogy a vasúti utazási igazolványokat évente érvényesíteni szükséges.
4. Párbeszédek szépirodalmi művekben
A szépirodalmi művek párbeszédeinek helyesírása az írásjelek és kezdőbetűk tekintetében az idézés szabályait követi, itt azonban idézőjelek helyett gondolatjeleket használunk.
4.1. Ha az író idéző mondata a szereplő szavai előtt áll
Ilyenkor a szereplő szavai előtt gondolatjelet használunk, utánuk viszont nem, pl.:
Némi vonakodás után kimondta, ami eszébe jutott:
– Tudod, hogy annak mi lenne a vége.
Reménykedve pillantott rá:
– Ugye hiszel nekem?
Jókedvűen rákiáltott:
– Ébresztő, álomszuszék!
4.2. Ha az író idéző mondata a szereplő szavai után áll
Ilyen esetben az idézet és az idéző mondat közé gondolatjelet teszünk. Ha a szereplő szavait kérdőjel vagy felkiáltójel zárja, ezeket kitesszük, a pontot viszont nem, pl.:
– Annyira számítottam Önre – sóhajtotta.
– Hát te miért nem tartasz velünk? – kérdi leányától.
– De mindamellett is ne átkozzuk azt az embert! – mondta a halásznak.
4.3. Ha az író idéző mondata beékelődik a szereplő szavai közé
Ha az író idéző mondata beékelődik a szereplő szavai közé, előtte és utána is gondolatjelet használunk, pl.:
– Vallja be – mondtam azonnal –, hogy túloz.
– De mondja csak – fűztem hozzá –, nem látna jónak egy harmadik elvonókúrát?
– Azt gondoltad, ugye – szólt összeszorított fogai közül szűrve a szót –, hogy minden ember… Palvicz Ottó!
4.4. Ha a párbeszédben nincs idéző mondat
Az idéző mondatok nélküli párbeszédek esetében az egyes megszólalások új sorban kezdődnek, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel áll, pl.:
– Jó napot! No hát jöjjön be! Ki az?
– Mennék, de a kutya itt fekszik az útban.
– Lépjen át rajta.
– Nem fog meg?
– Nem bántja az a jó embereket.
5. Közmondások és szállóigék
Ha valamilyen kiegészítést vagy megjegyzést fűzünk egy szóláshoz, illetve közmondáshoz, nem használunk idézőjelet, ellenben az írásjelek és kezdőbetűk tekintetében az idézés szabályait alkalmazzuk, pl.:
Vak tyúk is talál szemet – tartja a közmondás.
Hol van már a tavalyi hó? – szoktuk kérdezni.
6. Összefoglalás
Mások gondolatainak visszaadását idézésnek nevezzük.
Idézhetünk pontosan, azaz szó szerint; ilyenkor az idézett szövegrészt idézőjelek közé tesszük. Ha csak a szöveg tartalmát adjuk vissza, tartalmi idézésről beszélünk, és nem használunk idézőjelet.
Az idéző mondat és az idézet viszonya szó szerinti idézés esetén:
- Idéző mondat + idézet, pl.: „A tudományos felfogás szerint nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között” – írja Kosztolányi.
- Idézet + idéző mondat, pl.: Kosztolányi írja: „A tudományos felfogás szerint nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.”
- Idézet + közbeékelt idéző mondat + idézet, pl.: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.”
Az idéző mondat és az idézet sorrendjétől függ, hogy milyen írásjeleket, illetve kezdőbetűket alkalmazunk.
Szépirodalmi művekben a párbeszédek jelölése hasonló szabályok szerint történik, itt azonban idézőjel helyett gondolatjeleket használunk.
TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE!
Készítette:
Szendi Ágnes
fordítási projektvezető
(2021)