• hu hu hu hu
  • en en en en
  • Deutsch Deutsch de de
hu | en | de
M-Prospect Nyelvi Szolgáltatások
  • Főoldal
    • Blog
    • Helyesírás
  • Nyelviskola
    • Vállalati nyelvoktatás
    • Lakossági nyelvoktatás
    • Szakmai háttér
    • Vállalati ajánlatkérés
    • Lakossági jelentkezés
    • Jelentkezés tanárnak
  • Nyelvvizsgák
    • DExam
    • LCCI
  • Voxy
    • Voxy hírek
    • Kapcsolatfelvétel
  • Tréningek
    • Angol nyelvű workshop
    • Nemzetközi tréningek
    • Szakmai háttér
    • Ajánlatkérés
    • Jelentkezés trénernek
  • Fordítóiroda
    • Fordítási akció
    • Fordítás
    • Tolmácsolás
    • Kiadványszerkesztés
    • Referenciáink
    • Ajánlatkérés
    • Jelentkezés
    • Kapcsolatfelvétel
  • Kapcsolat
  • Keresés
  • Menu Menu
  • 0Shopping Cart

Az idézés

1. Bevezetés

Ha mások művéből idézünk, ezt valamilyen formában meg kell jelölnünk, különben plágiumot követünk el. A szakdolgozatok, tudományos cikkek, prezentációk megírásának elengedhetetlen velejárója, hogy az idézés szabályaival tisztában legyünk. Most azonban nem jogi szempontból foglalkozunk a témával, és a szerzők vagy az idézett művek feltüntetésének mikéntjére sem térünk ki, hanem elsősorban a helyesírással összefüggő tudnivalókat, ezen belül is az írásjelek, valamint a kis- és nagybetűk használatát tekintjük át.

Az idézésnek két fajtáját különböztetjük meg: attól függően, hogy egy gondolatot szó szerint vagy csak tartalmilag adunk-e vissza, szó szerinti, illetve tartalmi idézésről beszélünk.

2. A szó szerinti idézés

2.1. Általános tudnivalók

A szövegbe ékelt szó szerinti idézeteket idézőjelekkel jelöljük. Az idézőjel páros írásjel, amely egy kezdő és egy berekesztő tagból áll. Két fajtáját különböztetjük meg:

  Macskaköröm Lúdlábidézőjel
Jelölése: „ ” » «
Használata: Ez az alapforma. A magyar helyesírás szabályainak megfelelően a kezdő idézőjel alul, a berekesztő pedig felül helyezkedik el. Idézeten belüli idézetet jelöl.
Példa: Ugyanakkor azt is beismerte: „Nem tudtam a tiszteletet annyira kimutatni, amennyire megérdemelte volna, de valahogy a tisztelet és az emberközel nagy szeretet nem fértek össze bennem.” Legutóbb azt mondta: „Tévedsz, ha azt hiszed, hogy egy ilyen »jelentéktelen apróságot« nem fognak észrevenni.”

Az idéző mondat állhat az idézet előtt vagy után, és meg is szakíthatja azt, pl.:

Gyakran mondogatta: „Ha több időm lenne, belefognék egy új regény írásába.”

„Ha több időm lenne – mondogatta gyakran –, belefognék egy új regény írásába.”

„Ha több időm lenne, belefognék egy új regény írásába” – mondogatta gyakran.

2.2. A szó szerinti idézetek helyesírása

2.2.1. Ha az idéző mondat az idézet előtt áll

  •  Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk.
  • A kezdő idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük.
  • A második (berekesztő) idézőjel elé olyan írásjelet teszünk, amilyet az idézett mondat tartalma megkíván, pl.:

A barátjuknak szóló képeslapra azt írták: „Mindent megszerveztünk, ha gondolod, te is velünk jöhetsz.”

Ahogy Pali bácsi tréfásan mondani szokta: „Előbb számolj el tízig, és csak aztán ne szólalj meg!”

Eszébe jutott, mit kérdeztek tőle legutóbb: „Mégis mit gondoltál, mi fog történni?”

  • A megszakított idéző mondatot kisbetűvel folytatjuk, pl.:

Madách szavait: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük.

2.2.2. Ha az idéző mondat az idézet után áll

  • Az idéző mondatot gondolatjellel kapcsoljuk az idézethez, és kisbetűvel kezdjük.
  • Ha az idézet kérdőjellel vagy felkiáltójellel végződik, ezeket kitesszük, a pontot viszont nem, pl.:

„Rossz szomszédság: török átok” – mondjuk ma is Arany János nyomán, ha kellemetlen szomszédainkra panaszkodunk.

„Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” – kezdi Petőfi híres versét.

„Ó, megvan-e még az otthon?” – sóhajt fel Radnóti.

2.2.3. Ha az idéző mondat beékelődik az idézetbe

  • A közbevetésként megjelenő idéző mondatokat gondolatjelek közé tesszük, és kisbetűvel írjuk.
  • Az írásjelet a berekesztő idézőjel előtt tesszük ki, pl.:

„Ha a poklon mész keresztül – idézte Churchillt –, csak menj tovább!”

„A Vaskapunak kétezer éves históriája van – írja Jókai –, s négy nemzet nyelvén nevezik azt.”

2.2.4. Ha a szó szerinti idézet saját szövegünk szerves része

  • Ha saját szövegünkben úgy használjuk a szó szerinti idézetet, hogy az a szöveg szerves részét képezi, az idézett részt idézőjelek közé ékeljük, és az idézet első szavát (ha az köznév) az eredeti szöveg ellenére is kisbetűvel kezdjük.
  • Ha az idézett rész a mondat végét képezi, a mondatot záró írásjelet az idézőjel után tesszük ki (függetlenül attól, hogy pontra, kérdőjelre vagy felkiáltójelre végződik-e), pl.:

Ő ébresztette rá arra, hogy „tehetsége és tudása érték, amelyet másokkal megosztani öröm is és – kötelesség”.

Diákkori barátja „zömök, erős, vállas” fiúként jellemezte.

3. A tartalmi idézés

Amikor mások szavait nem szó szerint, hanem némiképp megváltoztatva adjuk vissza, tartalmi idézésről beszélünk. Ilyen esetekben nem használunk idézőjelet, pl.:

Benjamin Franklintől származik a mondás, miszerint amit ma megtehetünk, azt ne halasszuk holnapra.

A rendelet kimondja, hogy a vasúti utazási igazolványokat évente érvényesíteni szükséges.

4. Párbeszédek szépirodalmi művekben

A szépirodalmi művek párbeszédeinek helyesírása az írásjelek és kezdőbetűk tekintetében az idézés szabályait követi, itt azonban idézőjelek helyett gondolatjeleket használunk.

4.1. Ha az író idéző mondata a szereplő szavai előtt áll

Ilyenkor a szereplő szavai előtt gondolatjelet használunk, utánuk viszont nem, pl.:

Némi vonakodás után kimondta, ami eszébe jutott:

– Tudod, hogy annak mi lenne a vége.

Reménykedve pillantott rá:

– Ugye hiszel nekem?

Jókedvűen rákiáltott:

– Ébresztő, álomszuszék!

4.2. Ha az író idéző mondata a szereplő szavai után áll

Ilyen esetben az idézet és az idéző mondat közé gondolatjelet teszünk. Ha a szereplő szavait kérdőjel vagy felkiáltójel zárja, ezeket kitesszük, a pontot viszont nem, pl.:

– Annyira számítottam Önre – sóhajtotta.

– Hát te miért nem tartasz velünk? – kérdi leányától.

– De mindamellett is ne átkozzuk azt az embert! – mondta a halásznak.

4.3. Ha az író idéző mondata beékelődik a szereplő szavai közé

Ha az író idéző mondata beékelődik a szereplő szavai közé, előtte és utána is gondolatjelet használunk, pl.:

– Vallja be – mondtam azonnal –, hogy túloz.

– De mondja csak – fűztem hozzá –, nem látna jónak egy harmadik elvonókúrát?

– Azt gondoltad, ugye – szólt összeszorított fogai közül szűrve a szót –, hogy minden ember… Palvicz Ottó!

4.4. Ha a párbeszédben nincs idéző mondat

Az idéző mondatok nélküli párbeszédek esetében az egyes megszólalások új sorban kezdődnek, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel áll, pl.:

– Jó napot! No hát jöjjön be! Ki az?

– Mennék, de a kutya itt fekszik az útban.

– Lépjen át rajta.

– Nem fog meg?

– Nem bántja az a jó embereket.

5. Közmondások és szállóigék

Ha valamilyen kiegészítést vagy megjegyzést fűzünk egy szóláshoz, illetve közmondáshoz, nem használunk idézőjelet, ellenben az írásjelek és kezdőbetűk tekintetében az idézés szabályait alkalmazzuk, pl.:

Vak tyúk is talál szemet – tartja a közmondás.

Hol van már a tavalyi hó? – szoktuk kérdezni.

6. Összefoglalás

Mások gondolatainak visszaadását idézésnek nevezzük.

Idézhetünk pontosan, azaz szó szerint; ilyenkor az idézett szövegrészt idézőjelek közé tesszük. Ha csak a szöveg tartalmát adjuk vissza, tartalmi idézésről beszélünk, és nem használunk idézőjelet.

Az idéző mondat és az idézet viszonya szó szerinti idézés esetén:

  1. Idéző mondat + idézet, pl.: „A tudományos felfogás szerint nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között” – írja Kosztolányi.
  2. Idézet + idéző mondat, pl.: Kosztolányi írja: „A tudományos felfogás szerint nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.”
  3. Idézet + közbeékelt idéző mondat + idézet, pl.: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.”

Az idéző mondat és az idézet sorrendjétől függ, hogy milyen írásjeleket, illetve kezdőbetűket alkalmazunk.

Szépirodalmi művekben a párbeszédek jelölése hasonló szabályok szerint történik, itt azonban idézőjel helyett gondolatjeleket használunk.

TESZTELJE TUDÁSÁT! KVÍZÜNK KITÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÖVETKEZŐ LINKRE!

<< Előző rész

Következő rész >>

Készítette:

Szendi Ágnes

fordítási projektvezető

(2021)

Együtt az üzleti sikerekért!

Nyelvoktatás

  • Vállalati nyelvoktatás
  • Lakossági nyelvtanfolyam
  • Szakmai háttér
  • Vállalati ajánlatkérés
  • Lakossági jelentkezés
  • Jelentkezés tanárnak
  • VOXY

Nyelvvizsgák

  • DExam
  • LCCI

Tréningek

  • Angol nyelvű workshopok
  • Nemzetközi tréningek
  • Szakmai háttér
  • Ajánlatkérés
  • Jelentkezés trénernek

Fordítóiroda

  • Fordítás
  • Tolmácsolás
  • Kiadványszerkesztés
  • Árajánlatkérés
  • Referenciáink
  • Jelentkezés fordítónak

Kapcsolat

M-Prospect Kft.
8000 Székesfehérvár
Pirosalma utca 1-3.
Telefon: +36 22 311 653
Fax: +36 22 311 653
Email:
office@m-prospect.hu
Minden jog fenntartva! © 1996-2022. M-Prospect Oktatási és Szolgáltató Kft. | Impresszum | ÁSZF | Adatvédelmi szabályzat | hu | en | de
  • Facebook
  • LinkedIn
Scroll to top

A weboldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatára vonatkozó Cookie nyilatkozatot

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close