Nadrágot felkötni

A felsőoktatási törvény értelmében 2020-tól a felsőoktatási alap- és osztatlan szakokon bemeneti követelmény lesz legalább egy középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga megléte. Erre a követelményre diákoknak, képzőknek, szülőknek is fel kell készülniük, hiszen az új szabályozásnak megfelelően jelenleg a középiskolások közel fele nem kerülhetne be a felsőoktatásba: 2011-ben például az alapképzésre felvettek átlagosan 54 százalékának volt papírja nyelvtudásáról…

Nyelvoktatás kontra nyelvvizsga

A szembeállítás több szempontból is indokolt. Felvetődik az iskolai nyelvoktatás felelőssége, de jogosan megkérdőjelezhető az is, hogy vajon megfelelően mérik-e a magyarok nyelvtudását a többnyire Magyarországon kifejlesztett, de az egységesség szándéka ellenére is változó nyelvi szintet képviselő nyelvvizsgák.  És egyáltalán: mire és kinek jók ezek a nyelvvizsgák?

Fehér könyv – vörös posztó

A 2012 végén megjelent és Fehér Könyvként elhíresült, a nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiáját 2012 – 2018 között taglaló dokumentum felvázolja a jövőt az általános iskolától a diplomáig. A közoktatásban „komplexebb nyelvtani struktúrája miatt” elsőként oktatandó német nyelv koncepcióját, vagy a latinoktatás Fehér Könyvben megfogalmazott általános iskolai bevezetését az idő és józan ész maguktól meghaladták. De mi történt azóta?

Hasba szúrva

A jelenlegi kormány alatt is egymást érik a dömpingszerű programok, amelyek a nyelvtanítás és nyelvtudás hiányának fájó pontjait azonban aligha képesek enyhíteni.  A világos koncepció hiányzik, csak tűzoltás és pénzmágia van. A 2012-ben indult Wekerle programban 100.000 magyar állampolgár kapott lehetőséget, hogy nyelvtudását ingyen fejleszthesse. Másképp: néhány tucat cég és holdudvaruk jutott százmilliós bevételeket jelentő megrendelésekhez és végezhette tevékenységét javarészt szakmai felügyelet nélkül.

Diploma és vagyon

Nem volt botrányoktól kevésbé mentes a Diplomamentő program sem. Silány kurzusok, panamák, betarthatatlan határidők kísérik az államilag finanszírozott kurzusokat a mai napig.

A HVG szerint az is felháborító volt, hogy nem hozták nyilvánosságra a támogatott tanfolyamokra kiválasztott nyelviskolák listáját (HVG, 2014. október 11.). „A titkolózást az magyarázhatja, hogy több hatalom közeli társaság is bekerült a neves intézmények közé” – fogalmaz a gazdasági hetilap. Hab a tortán, hogy  „a diplomájukat mentők 90 százalékának elsőre sikerült a vizsgája, holott a  piaci nyelvtanfolyamoknál… jellemzően 60–65 százalék a megfelelési arány”. Figyelemre méltó továbbá, hogy míg a nyelvvizsgahelyek akkreditációi általában a 2000-es évek elején zajlottak, a nagy nyertesek százmillióik mellé új vizsgahelyeket is akkreditáltattak az elmúlt években a diplomamentés kapcsán.

A nagy vesztesek

azonban továbbra is a nyelvtanulók… lehet, hogy egyiküknek-másikuknak van már nyelvvizsgája, sőt diplomája is… de a nyelvtudásuk esetében még mindig ott a kérdés, mit ér majd mindez a munkaerőpiacon?

Legközelebb

a nyelvvizsgákat vesszük górcső alá… addig is örülünk neki, ha megosztja  velünk tapasztalatait  mostani témánk kapcsán.